Belső oldali szigetelés: mikor jó ötlet és mikor páralecsapódás
Társasházban gyakran nem lehet külső homlokzati szigetelést készíteni. A belső oldali szigetelés működő megoldás — de csak akkor, ha a rétegrendet fizikai számítás támasztja alá, nem az érzés.
Miért kockázatos?
A szigetelés a fal belső oldalán hidegen hagyja a régi szerkezetet. A lakásból kifelé vándorló pára a szigetelés és a fal határán, a hidegebb rétegben csapódhat le. Innen jön a klasszikus tünet: penészcsík a sarokban, pontosan a szigetelt szakasz szélén.
Mi működik a gyakorlatban
Kapillárisaktív anyagok — kalciumszilikát lemez vagy ásványi hőszigetelő vakolat — visszavezetik a lecsapódott vizet a helyiség felé. Vékonyabb rétegben is működnek: 5-8 cm reális cél, 15 cm-t belülről sosem érdemes. Fontos, hogy a lemez teljes felületen, légrés nélkül ragasztva legyen, mert a légrés a hibák 90%-ának forrása.
Amit előbb kell megoldani
2. Hőhidak feltárása: födémcsatlakozás, koszorú, ablakkiosztás
3. Szabályozott szellőzés — legalább ablakba épített résszellőző
4. Statikai és társasházi engedélyek tisztázása
5. Páratechnikai számítás a tervezett rétegrendre
Ha ezek megvannak, a belső szigetelés télen 2-3 fokkal melegebb falfelületet és érezhetően kisebb fűtésszámlát ad. Ha nincsenek meg, akkor a penészt szigeteljük be.